A Central Színházban láttam pár napja az előadást, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy végig csend volt a nézőtéren. Tulajdonképpen minden percében elhangzott egy-egy poén, ami nem csak a szövegíró érdeme, hanem a színészeké is, akik egytől egyik kihozták a legtöbbet a szerepükből, remek arcmimikájukkal és testbeszédükkel.

MIRŐL SZÓL?

A történet alapvetően Ken és Chris fiának 10. házassági évfordulója köré épül. A vendégek lassan szállingóznak, elsőként a büszke szülők érnek oda, akiket egyből sokkosan ér, hogy fiuk a felesége nélkül fekszik az ágyában, úgy, hogy füléből folyik a vér. Mivel a fiuk nem tér magához - illetve, amikor magához tér sem igazán tudja még feldolgozni a körülötte zajló eseményeket - a történtek mindenki számára ismeretlenek. Kezdetben próbálják a szülők a vendégek előtt titkolni, hogy mi is zajlik az emeleten, ezért egymás mellett elbeszélve, a legképtelenebb hazugságokat találják ki. A négy házaspárnak – Chrisnek és Kennek, Clairenek és Lennynek, Ernienek és Cookienak valamint Glennnek és Cassienek – több problémával is szembe kell néznie: azon felül, hogy a házból a személyzet eltűnt, még a végén a rendőrség is betoppan, és a bevert orrok az összetört autók és a véres ingek cseppet sem segítenek a helyzetükön. Magyarázatot kell hát adniuk, úgy a rendőröknek, hogy tulajdonképpen maguk sem tudják mi is történt aznap este a falakon belül.

SZEREPJÁTÉKOK

 Nagy-Kálózy Eszter igazán ki tett magáért, mert a butuska, gazdag, szőke feleség szerepét olyan élethűen játszotta el, hogy a nézők egy percig nem kételkedtek benne, hogy bizony még a hazugságok kitalálása sem egyszerű számára, és hogy nála a „legurult a lépcsőn, de már jól van” egyenlő a „felgurult a lépcsőn, de már jól van” mondattal.  

Simon Kornél talán legnagyobb alakítása a történet közepén veszi kezdetét, amikor is süketsége folytán nem hallja, vagy csak részleteiben, hogy mit is mondanak neki, és a félreértések remek helyzetpoénokat szülnek.

Liptai Klaudia végig hozza a formáját. A kezdetben határozott nő a végére ugyan olyan bizonytalanná válik, mint a kedves anyuka, de ugyan akkor talán még ő az egyetlen, aki a helyén kezeli a helyzetet. A „táncjelenetben” a kanapén végrehajtott eszméletlen táncmozdulatokhoz hasonló mozdulatokkal kápráztatta el a közönséget.

Rudolf Péter és Básti Juli, akiket még szeretnék kiemelni a szereplők közül. Ők voltak még ugyanis azok, akik számomra hihetetlen jót alakítottak. Rudolf Péter már a Beugró című műsorból ismert játékával nevettette meg a közönséget, míg Básti Juli mind szavaival, mind a beállt hátával, mind öltözékével a színpadra lépésétől a darab végéig hozzájárult a történet sikerességéhez.

ÖSSZEFOGLALÓ

Mindent egybevetve, a darab nagyon szórakoztató volt, és bár voltak benne trágár szavak, a szitkozódások és a poénok nem ezek körül forogtak, így az előadás bármely korosztály számára élvezetes lehet, persze leginkább 15-16 éves kor felett tudom ajánlani, mivel többségében a helyzetpoénokról van szó. Ha valaki egy élvezetes estére vágyik, akkor ez a darab garantáltan emeli az este fényét, és a jó kedv biztosan nem marad el!

Szereposztás: