EGY IGAZ TÖRTÉNET:

A film Richard Phillips kapitány 2009-ben bekövetkezett túszdrámáját vette alapul, amit az igazi Phillips kapitány azóta könyv formájában „A Kapitány kötelessége” címmel meg is jelenített. A történet, akár olvastuk, akár láttuk mindenképp megrázó. Az amerikai hajó – a Maersk Alabama – Phillips kapitány – Tom Hanks – irányítása alatt hagyta el a kikötőt, és kezdte meg hosszú útját Afrikába. A kapitányon a kezdetektől a nyugtalanság tükröződik, és ezen okból kifolyólag el is rendel egy próba riasztást. A próba csak próba alapon azonban senki nem kapkod, és senki nem siet a fedélzetre, a legénység pedig igen csak lassan végi el a kiszabott feladatokat. A gyakorlat azonban perceken belül valóssággá válik, amikor a radaron feltűnik két csónak, amely egyenesen feléjük tartanak. A veszély helyzet hatásait megfelelően tükrözi az a kontraszt, ami a gyakorlat és az éles helyzet között érzékelhető. A legénység minden tagja megelevenül, és munkájukat olyan gyorsan végzik, míg addig talán soha. Első alkalommal a szomáliai kalózokat sikeresen visszaverik, a hajó motorja által keltett nagy hullámokkal, de alig 24 órán belül újra feltűnnek, és második próbálkozásra már a hajó fedélzetére is feljutnak egy meghibásodott tömlő miatt.  Ettől a pillanattól kezdve azonban csak és kizárólag az ész és a gondolkodás vette át a szerepet, hiszen a fegyveres kalózokkal szemben, aligha használhattak volna mást védekezésül.

A szomáliai kalózok rendkívül elszántak, de feltételezem, hogy csak úgy, mint a valóságban a kalózkodásuk oka sokkal több, mint a gazdagságra és hatalomra való vágy, vagy az éhség. Ez utóbbit azért tartom valószínűtlennek, mert a hajó több száz tonna élelmiszert és vizet akart célba juttatni, többek között ebből a rakományból a szomáliai lakosságnak is szántak. Azonban Phillips Kapitány ezeket az információkat átadta a szomáliaiaknak, akik továbbra is a több milliós pénzösszeget követelték. Ez az apró momentum, ami amúgy a film történései között elveszik, igazán elgondolkoztató. A kalózok a több város és ország ellátására elegendő élelmiszerrel nem elégedtek volna meg, azonban a koránt sem ilyen mennyiségű ételt és vizet érő pénzösszeget a végsőkig követelték, és az életüket adták érte.

Szerencsénkre a filmet, nem a szomáliai kalózok sajnálatára élezték ki, így a haláluk inkább megkönnyebbülést hoz a nézők számára, mint szomorúságot. Ugyan akkor igazán elgondolkoztató az a pillanata a filmnek, mikor a kalózok kapitányának tervére – melyszerint Amerikába akar kerülni – kiderül.
Az egész film alatt szinte fogható a feszültség, és bár a film nem egy nagy, akció dús történetet jelenít le, mégis leköti a filmnézőket.

TOM HANKS:

A színészt, a film során végig csak dicsérni lehet. Az alakítása nem csak élethű, hanem egyenesen emberi volt. Nem a hőst játszotta el, és nem is a félelemtől rettegő tehetetlen embert, hanem azt a kapitányt, aki félelmei ellenére óvta a legénységét, és aki gondolkodása és éleslátása segítségével próbálta megoldani a helyzetet. Mindezek mellett, azonban nem hiányoztak belőle az érzelmek sem és pont ez a kellemes elegye a gondolkodásnak, a félelemnek és a tehetetlenségnek tette olyan valóságossá, és érzelmekben gazdaggá a filmet. Kevés olyan színész van, aki így eltudta volna játszani ezt a szerepet, és ugyan akkor így eltudta volna gondolkoztatni a filmnézőket. Persze ez nem csak a színésznek, hanem a rendezőnek, és minden munkatársnak az érdeme, akik ezzel a filmmel nagyot alkottak.

ÖSSZEGZÉS:

Talán eddigi leírásom nem is szorul sok magyarázatra, de azt talán érdemes még elmondanom, hogy a filmet minden nagykorú számára csak ajánlani tudom. A film előnye, hogy egy teljesen valóságos és mai helyzettel ismertet meg minket, és néha nem árt, ha van, aki tükröt tartson elénk, és megmutassa, milyen valós problémák vannak világszerte.